A Tetoválás
a szöveg másolt információkat is tartalmaz
Etimológia
A tetoválás szó eredete a tatau polinéziai szóra nyúlik vissza. A szó Tahitiből terjedt el világszerte. Az angolosított kiejtés írásbeli tükrözése különböző változatok után tattoo formában állapodott meg.
A modern tetoválás és az önmegvalósítás
Cook leírása alapján. Maori tetoválás
Sokak számára a tetoválás nem csupán divat, egyre többen vannak akik azért tetováltatják magukat, mert így akarják kifejezni, megvalósítani önmagukat.
Minden egyes tetoválás egyfajta üzenet a külvilágnak, de a viselője számára is fontos mondanivalót hordoz. Van aki egy tetoválás formájában örökíti meg az élete egy szakaszának végét.
Egy Auschwitz-i túlélő tetoválása.
A médiának köszönhetően egyre elterjedtebb a tetoválás, de nem minden társadalmi rétegben. Az ügyvédek, üzletemberek körében tabunak számít a tetoválás.
A régi idők börtönben készített tetoválásait felváltották a szalonokban készített, jó minőségű tetoválások, tattoo stílusok tömkelege vált ismertté, változatos a mintakészlet. Kedvelt női minták például a lepke, nonfiguratív minták, csillag, virág, tündér, szív, szitakötő, delfin, kelta stílusú minták, állatövi jelek.
Hagyományos és modern eljárások
A pontozó (szúró) tetoválásnál a mintát hegyes eszközzel (tű, tövis) ütik a bőrbe, majd a szúrt pontokkal borított felületet eltávolíthatatlan festékanyaggal dörzsölik be. Ez a tetoválás elsősorban a világos bőrű népeknél gyakori. A legművészibb pontozó tetoválással Polinéziában és Japánban találkozunk.
Egy Japán fürdőházban kifüggesztett tábla ami megtiltja a tetováltak belépését.
A hegtetoválásnál a bőrt éles tárggyal felkarcolják, a sebekbe hamut, agyagot, faszenet dörzsölnek, vagy maró folyadékkal kezelik, és ezt az eljárást addig ismétlik, míg kiemelkedő hegek nem keletkeznek. Ehhez a tetoválási módhoz tartozik az az eljárás is, amikor a díszhegeket ráégetik a bőrre. A hegtetoválás elsősorban Afrikában és az óceániai térség sötétbőrű csoportjainál terjedt el.
A tetoválás ritka formája az ún. varrásos tetoválás. Ennél vékony, korommal átitatott fonalat húznak a bőr alá. Ez a fajta tetoválás főleg Szibériában ismeretes, innen juthatott el az eszkimókhoz, ezektől pedig az északnyugat-amerikai partvidék egyes indián törzseihez.
Ma már létezik úgynevezett kozmetikai tetoválás is, mely azt jelenti, hogy nem kell életünk végéig magunkon viselni a művészi alkotást, mivel az kb. 2 év alatt eltűnik. Az eljárás lényege, hogy a festéket nem juttatják olyan mélyre a bőrben, mint a normális tetoválásnál, így az hámosodással lassan eltűnik.
Tetovált Japánok 1870-ből
A modern tetoválótű és festékanyagok
A jó minőségű tű valóban hegyes, ezt nagyítóval lehet ellenőrizni, amit minden tetoválás előtt megtesznek a profik. Van olyan gyári tű, ami olyan károsodást szenved a gyártás alatt, hogy az teljesen visszagörbül. A tetoválás alatt ezek a tűhibák nem mindíg érzékelhetőek, de a tetoválás begyógyulása után észrevehetővé válik a hiba. Jó esetben csak halványabb lesz a tetoválás, de néha rózsaszínű vadhúsok is kialakulhatnak, amit plasztikai sebész távolít el.
A gyárilag forrasztott tűk általában sterilizálva és sterilen-csomagolva kerülnek forgalomba, de hibás ezek között is akad. A házilag készített tű sterilizálása nehezebben megoldható.
A tetoválófestékek jelentősen befolyásolják a tetoválás színeit, hiszen a festék legyógyulás utáni élénkségétől függ a művészi öszhatás. A tetoválófestékek minősége nem egyszer bizonytalan, a jó színminőséget biztosító neves márkák festékei között is akadhat olyan, amely allergiát okozhat.